VÁCI ÉRTÉKTÁR
Közérdekű Muzeális Gyűjtemény


Cím: 2600 Vác Köztársaság út 19.
Telefon: 27 513-482
Email: info@ertektar.vac.hu
   Főoldal
   Kiállítások
   Gyűjtemények
Iparművészet
Helytörténet
Képzőművészet
   Programok
   Múzeumpedagógia
   Játékok
   Értékek mindenkinek
   Szolgáltatások
   k.é.k.
   Nyitva tartás
   Kapcsolat
   Hírek
   Pályázatok
   Irattár
   Gyűjtemény katalógus
   Hírlevél feliratkozás

Partnerek
Vac.hu hírek
 - LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
 - LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
 - Tisztelt Váci Vállalkozók! T...
 - Tisztelt Ügyfeleink! Kedves ...
 - Tisztelt Váci Vállalkozók! T...
forrás: www.vac.hu  

Gyüjtemény / Képzőművészet

Hincz-gyűjtemény

Hincz Gyula

Hincz Gyula (1904-1986) 1922-ben kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Rudnay és Vaszary iskoláján nevelkedett. Tehetségét meglehetősen korán felfedezték, már 1929-ben kiállított Herwarth Waldennél a Sturm Galériában. Ezt számos egyéni és csoportos bemutatkozás követte, rendszeresen részt vett a Velencei Biennálén. Munkásságára nagy hatást gyakoroltak külföldi tanulmányútjai (Párizs, Róma, Afrika, Kína, Vietnam, Chile). Vonzották a 20. század első felének irányzatai, legtöbbjükben kipróbálta magát, mégsem fogadta el, ha valamelyik stílushoz sorolták a szakértők. Forradalmi egyénisége nem engedte, hogy bármelyik társasághoz, csoportosuláshoz csatlakozzon. „Átmeneti korszakban éltünk, a művészetnek sem volt egyetemes stílusa s valamiféle általános készülődés izgalma sűrűsödött a levegőben. Engem s valószínűleg nem csak engem, állandóan nyugtalanított az a kérdés, milyen is lesz a jövő társadalmának kifejezési formája. Szükségszerűen meg kellett tehát ismerkednem minden művészeti iránnyal és mozgalommal, de egyik sem volt rám olyan végzetes hatással, hogy egy sajátosság kimunkálásában megnyugvást lelhettem volna.” 

Hincz szakmai megítélése számos, nem mindig kedvező kritikát váltott ki a magyar művészeti életben. Sokszínű életművének előnye egyben hátránya is. A stílusok zűrzavarában méltánytalanul elhanyagolt munkássága tulajdonképpen egy végeérhetetlen útkeresést rejt. A 20. század első felében kibontakozó, a külső hatásokat, impulzusokat alkotásaiban megfogalmazó művész a helyét, de elsősorban a művészi nyelv legteljesebb kifejezési formáját kereste. Hincz ahhoz az alkotói típushoz tartozik, akinek stílusa folyamatosan ideológiai, társadalmi és művészi hatásoknak van kitéve, melyeket aktívan felhasznál, rugalmasan beépít saját formanyelvébe. „Az egyéniség varázsa nem az állandóság, hanem a fejlődés.” – vallja maga a mester.

 

A gyűjtemény

Hincz Gyula Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész, grafikus 1980-ban ajánlotta fel 107 alkotást Vác városának. A kollekció sorsáról folyó tárgyalások során megállapodás született, hogy a város a felajánlott művekből állandó kiállítást létesít, és a gyűjtemény kezelését a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságára (PMMI) bízza. A kiállítás helyszínéül a Löwy Sándor (ma Káptalan) utca 16. számú házat jelölték ki, az épület belsőépítészeti átalakításának terveit Hincz útmutatásai alapján Szrogh György Állami díjas építész készítette. Az 1983-ban megnyílt kiállítás – a Hincz újabb felajánlásainak köszönhetően tovább bővült gyűjteményből – 147 alkotást mut atott be. A PMMI váci Vak Bottyán (ma: Tragor Ignác) Múzeumban elhelyezett gyűjtemény gondozását Bakonyvári Ágnes, majd 1987-től Bárdosi József végezte.

Hincz Gyula 1986-ban bekövetkezett halála után, az örökösök – elsősorban unokaöccse, Hincz Jenő – jóvoltából a kollekció további több száz alkotással bővült, s így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, valamint kisplasztikát tartalmaz.

A Káptalan utcai állandó kiállítás mellett a Hincz Gyula művei iránt a 2000-es években feltámadt érdeklődésnek köszönhetően a váci gyűjtemény darabjai több nagy sikerű kiállításon is szerepeltek, így a budapesti Haas Galéria 2005-ös Merítés a KUT-ból IX.: Hincz Gyula emlékkiállítás, és a győri Városi Művészeti Múzeum 2007-es Hincz Gyula művei a két világháború között: válogatás köz- és magángyűjteményekből című tárlatán. 2006-ban a váci Görög templom kiállítóhelyen Egykor és ma: Adorján Attila és Hincz Gyula kiállítása címmel Bárdosi József rendezett kiállítást a gyűjtemény szocreál alkotásaiból válogatva.

A Káptalan utcai épület állagromlása következtében a Tragor Ignác Múzeum 2009-ben az állandó Hincz kiállítás bezárására kényszerült, majd a város tulajdonát képező Hincz-gyűjtemény gondozását 2010-ben a Váci Értéktár Közérdekű Muzeális Gyűjteménynek adta át. Az Értéktár egy új állandó kiállítás feltételeinek megteremtődéséig kiállítássorozat keretében mutatja be a gyűjteményt. (2010: Hincz Gyula elfeledett grafikái, 2011: Bóbitától a Bibliáig - Hincz Gyula könyvillusztrációi, 2012: Hincz Gyula: Erdély.)

 

A Hincz-gyűjtemény restaurálása 2010/2011NKA_emblema  

A festmények jelentős része vakkeret nélkül került a gyűjteménybe a művész halálát követően. A feszítetlen vásznakat sokáig egymásra fektetve tárolták, ráadásul a gyűjteményt többször kellett költöztetni, így ezeknek a festményeknek nagy része rendkívül rossz állapotba került, megmentésük, restaurálásuk elkerülhetetlen. 2010-ben a Váci Értéktár a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumától 600 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek köszönhetően hat darab Hincz korai korszakából származó alkotást sikerült megmenteni és újra bemutathatóvá tenni. A restaurált festmények 2011. szeptemebr 7 - december 16. között voltak megtekinthetők a Pannonia ház kamaraglériájában.

Műtárgy megóvási dokumentáció

Hincz Gyula: Erdélyi táj - Hincz Gyula: Ülő női akt - Hincz Gyula: Csendélet - Hincz Gyula: Küklopsz - Hincz Gyula: Furulyázó fiú - Hincz Gyula: Leányka

 

A Hincz-gyűjtemény restaurálása 2011/2012NKA_emblema

A Váci Értéktár munkatársai a festészeti munkák feldolgozása során a gyűjteményben a korábbi leltárkönyvekben részben rosszul attribuált erdélyi sorozat egy jelentősebb csoportjára bukkantak. Az alkotások 1941-1943 között a Hincz által elnyert székelyföldi ösztöndíj keretében készültek. A festmények minden valószínűség szerint évtizedeken át keretezetlenül hevertek Hincz műtermében, s a hagyaték részeként így kerültek közgyűjteménybe. Bemutatásuk csak restaurálás után volt elképzelhető, megmentésük ugyanakkor – tekintve, hogy a székelyföldi ösztöndíjasok alkotásainak ma ismert legnagyobb sorozatáról van szó – nem volt tovább halasztható. A 2011. évi NKA támogatásból a sorozat kilenc darabját, illetve további kettő más tematikájú hátoldali festményt restauráltunk. A restaurált képek, további a Magyar Nemzeti Galériában, illetve magántulajdonban őrzött grafikákkal együtt a Hincz Gyula: Erdély című kiállításon 2012. június 22 – október 14. között voltak láthatók a Váci Értéktárban.

Műtárgy megóvási dokumentáció

Hincz Gyula: Önarckép  Hincz Gyula: Székely legény - Hincz Gyula: Nők népviseletben - Hincz Gyula: Erdélyi táj - Hincz Gyula: Erdélyi táj - Hincz Gyula: Erdélyi táj

Hincz Gyula: Tájkép és Leány csokorral - Hincz Gyula: JelenetHincz Gyula: Kék táj - Hincz Gyula: Tájkép - Hincz Gyula: Ismeretlen ábrázolás




Dunaweb Szolgáltató Kft. 2009.