Hincz Gyula: Tó című festményének restaurálása

A festmény egy hegyektől ölelt vízpart képe, előterében egy a tájat szemlélő női és egy férfialak látható. A lemenő nap fénye színesre festi a hegyek feletti eget és a víztükröt. A festő ezt az esti derengést vékonyan egymásra hordott, áttűnő festékrétegekkel érte el.

A festmény a helytelen tárolás következtében sok helyen erősen megrongálódott. Nem volt vakkeretre feszítve, egymásra fektetve tárolták más festményekkel együtt, ezért a kép szélei felhajlottak, felkunkorodtak. A széleken megtört és lepergett a festék és a kép felületén is sok volt a súrlódásból eredő kopás. Egyes esetekben ez egészen a kép kilyukadásáig fokozódott.

Nagy hiányok keletkeztek a víz, az ég és a hegyek vonalánál. A képet a festő finom szövésű v ászonra festette, melynek felülete sok helyen átsejlik a vékony festékréteg alatt. A művész a festéket vékonyan, ecsettel vitte fel a felületre, a színeket lazúrosan egymásra festett árnyalatokkal alakította ki. A festmény felülete az idők során foltokban bekoszolódott és színei elveszítették intenzitásukat, bemattúltak.

A tisztítás megkezdése előtt a hiányok mellett kialakult pergő részeket rögzíteni kellett, hogy a további festékkipergéseket megakadályozzák. A vászonhiányokat élberagasztással pótolták. Ezután a festményt borító por- és egyéb szennyeződést kellett eltávolítani, hogy felszínre kerüljenek a festmény igazi színei. A festmény gyűrődéseit vákuum asztalon préseléssel egyenesítették ki, majd a képet vakkeretre feszítették fel.

A felület retusálása, a kép hibáinak helyreállítása ezután következett. A kipergéseket krétás tömítőmasszával elegyengették, majd akvarell festékkel adták vissza az eredeti színeket. A felület kétszeres lakkozása következett, majd a festmény végső retusálása következett csökkentett olajtartalmú olajfestékkel. Az így elkészült festményt védőlakkréteggel vonták be. A restaurálást Diószegi Anikó festő restaurátor végezte.

A festmény restaurálását Vác Város Önkormányzata támogatta.