A látvány-, illetve tanulmányi raktárak megvalósítása minőségi változást idézhet elő a múzeumlátogató és a múzeum kapcsolatában. A látogató azért szereti ezt a megoldást, mert a veleszületett kíváncsiságát, megismerni és tudni vágyását kiélheti, és tetten érhető a függöny mögé tekintés gesztusa is. Egy egészen újfajta élményt ad ez a bemutatási forma, hiszen a múzeumlátogató többség számára a múzeumi raktár fogalma a poros, eldugott, vagy titokzatos, kincsekkel teli, de mindenképpen látogathatatlan, megismerhetetlen tárgyak sokaságát jelenti. Ebbe a világba enged bepillantást ez a kiállítási forma.

Múzeumi foglalkozás, foglalkozássorozat egy-egy téma tartalmilag sokoldalú, módszertanilag a gyermek aktivitására és kreativitás ára építő feldolgozása. A foglalkozás módszertani kimunkálása során hangsúlyos szerepet kap a tárgyalkotás (mely lehet tört.-i, néprajzi vagy művészeti megközelítésű), a szerep-, a helyzet- és a dramatikus játék, s ezeken keresztül az érzelmi-gondolati átélés élménye. A művészeti múzeumok munkájában a művészetpedagógia nemzetközi és hazai elméleteire alapozva jöttek létre azok a gyermek-képzőművészeti műhelyek, melyek saját alkotásain keresztül formálják a gyermek művészeti látásmódját. (vizuális nevelés).

A múzeumi nap az iskolai tanagyaghoz kapcsolódó, múzeumban, illetve egy-egy kiállításhoz kapcsolódóan megtartott tömbösített tanóra. Célja, hogy a múzeumi gyűjtemény vagy kiállítás megismeréséhez, megértéséhez elméleti támpontokat nyújtson, s ezek elmélyítését játékos foglalkozásokkal segítse.

Múzeumi óra, amely tartalmilag szorosan kötődik az iskolai tananyaghoz, s a múzeumi anyag feldolgozásában (hangsúlyosan vagy kevésbé hangsúlyosan) érvényesíti annak szempontjait (forráselemzés, helytörténet, honismeret, irodalmi emlékhelyek, művészettörténet tanítása, történelemtanítás).

Az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés sajátos, múzeumban megvalósuló formájával foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat; a múzeum gyűjteményi anyaga, kiállításai, az ott folyó kutatómunka és a múzeum látogatói közötti közvetítőtevékenység azon területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozik. Közvetlen célja a múzeumi anyag (gyűjtemény, kutatómunka, kiállítás) sokoldalú és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a múzeumok által nyújtott kulturális ismeret és élmény igénylésére és ezáltal múzeum-látogatóvá nevelés. Magyarországon az 1970-es évek elején indult meg a múzeumokban a gyermek- és ifjúsági korosztállyal való tudatos foglalkozás, e foglalkozások különböző formáinak, típusainak és módszereinek kidolgozása. Ekkortól alkalmaznak a múzeumokban erre a feladatra önálló munkakörű munkatársakat, múzeumpedagógusokat. A múzeumpedagógia eddig kialakult alapvető foglalkozástípusai: múzeumi óra, múzeumi nap, múzeumpedagógiai feladatlap, múzeumi foglakozás-foglalkozás sorozat.

Múzeumpedagógiai feladatlap, játéklap vagy gyermekvezető kiadvány, mely a nagyobb kiállításokhoz tematikus egységenként készül. Ez a gyermek/ifjú önálló kiállítás feldolgozását segíti, figyelembe véve életkori sajátosságait, egyúttal szelektál és súlyoz a kiállítási anyagban, a lényegre koncentrál; vezeti és irányítja (térben és tartalmilag) a gyermeket, s különböző (képes, rajzos, játékos) feladataival önálló ismeret-felfedezésre készteti. Mindezzel sajátosan aktivizálja, mintegy rákényszeríti, hogy tudatosabban és figyelmesebben nézze meg a kiállítást, keresse az összefüggéseket, rendszerezze a látottakat.