Elvont táj - A természetábrázolás változása festészetünkben 1940 és 1968 között |
2012. február 3., péntek |
Elvont táj - A természetábrázolás változása festészetünkben 1940 és 1968 között
2012. február 3 – április 8.
Az 1930-as évektől a hazai tájképfestészetben a naturális kifejezésmód után egyre inkább az
expresszív és konstruktív ábrázolás vált meghatározóvá. Kevésbé a látott valóság leképzése, sokkal inkább a művész szubjektumában megjelenő látvány rögzítése határozta meg a művek születését.
Ezekről a tendenciákról, a tájábrázolásban a XX. század közepén bekövetkezett változások eredményeiről nyújt átfogó képet a Elvont táj című kiállítás, amelyet Lóska Lajos művészettörténész rendezett a székesfehérvári Deák Gyűjteményben.
A tárlaton látható alkotások egy része a Deák Gyűjteményből származik, de számtalan kép érkezett az ország jelentős művészeti gyűjteményeiből (pécsi Janus Pannonius Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum – Fővárosi Képtár, Kecskeméti Képtár) és magángyűjtőktől is. Barcsay Jenő, Egry József, Gyarmathy Tihamér, Kokas Ignác, Martyn Ferenc, Országh Lili és más kiváló művészek munkái mellett a kiállításon szerepel Hincz Gyulának három az 1940-es évekből származó tájképe is. A kiállítás a székesfehérvári Városi Képtárból érkezett a Váci Értéktárba.
|
Helyszín: Pannonia, emeleti kiállítóterem Rendező: Városi Képtár (Székesfehérvár), Váci Értéktár
|
|
|